El sem tudom mondani, hány olyan beszélgetésen vagyok túl, amely a könyvkiadás lépéseiről szólt. A legtöbb magánkiadás előtt álló író ugyanis nem ismeri ezeket – honnan is ismerhetné? – így töviről-hegyire elmesélem a könyvkiadás útját egészen attól az áldott pillanattól kezdve, hogy valaki leül és elkezdi írni a könyvét.

Ne gondolj semmi bonyolultra, pusztán két út áll előtted:

• a hagyományos könyvkiadók és
• a magánkiadás vagy más néven szerzői könyvkiadás.

A nagy könyvkiadók minden terhet levesznek a válladról, ráadásul a saját költségükön, míg a magánkönyvkiadással foglalkozó cégek mindezt a te költségeden teszik. Ők is teljes körűen menedzselik a folyamatot, segítenek mindenben, de ebbe bizony bele kell fektetnünk. Mielőtt azt mondanád, hogy köszi nem, érdemes számolgatni is. Ráadásul az sem biztos, hogy minden folyamatot, minden könyvkiadási lépést ki kell adnod a kezedből.

Hiszen íróként te is felkutathatod a számodra szimpatikus és szakmailag relevánsnak tartott szakembereket, akik az egyes lépésekben segíteni tudnak.

Hogy melyek ezek a lépések, amelyeket – ha minőségi könyvet szeretnél kiadni – célszerű megtenni, azokat pontokba szedve összegyűjtöttem neked.

Nyilván most magam mellett (is) beszélek, de legnagyobb sajnálatomra ez az egyik lépés, amelyet a legtöbben kihagynak. Óriási hiba! Ha valóban jól akarod csinálni, akkor egy szerkesztővel már akkor egyeztetsz, amikor még csak írod a könyvedet. Igen, már az első leírt betűnél! Vagy még előtte.
Egy szerkesztő ugyanis

• felhívja a figyelmedet a túl terjengős, a nem értelmezhető, a logikai bukfencekkel tarkított szövegrészekre;
• elmondja, melyek azok a részek, amelyeken érződik, hogy feleslegesek a történet szempontjából,
•  hol kíván a történet még egy kis finomítást, kiegészítést, magyarázatot stb.

Természetesen felkérhetsz szerkesztőt akkor is, ha már kész a kéziratod – ezzel pedig máris többet tettél könyved érdekében, mint a legtöbb társad. Arra azonban készülj fel, hogy ha tényleg szakemberrel van dolgod, akkor kíméletlen lesz a szövegeddel: azaz ő is jelezni fogja, hogy szerinte hol kellene módosítani a szövegen, ami neked akár sok plusz munkát fog jelenteni.

Tegyük fel, hogy ez az észrevétel egy egymásra épülő fejezetekből álló könyv második fejezeténél mutatkozik: bizony lehet, hogy az összes további fejezetet is át kell majd emiatt írnod. Jó lenne ezt elkerülni, igaz?

A korrektor elsősorban a nyelvi hibákat jelzi neked. Érdemes korrektor segítségét kérned még akkor is, ha úgy gondolod, jó a helyesírásod.

A magyar nyelv és annak „helyes” írása túl összetett ahhoz, hogy annak minden szabályával mindenki tisztában legyen. Az elütésekről nem is beszélve. Tehát, ha jót akarsz magadnak, akkor felkérsz egy korrektort a kész szöveg átolvasására, ráadásul két alkalommal is:

• mielőtt tördelésre adod a könyved kéziratát,
• miután a tördelőtől visszakaptad a majdnem nyomdakész pdf-et.

A második korrektori átolvasás nagyon fontos, mert így utólag is kiszűrhetők a még esetlegesen benne maradt hibák, elütések, de azért is, mert a korrektor (is) jelezni tudja, hogy hol találkozhatunk olyan tördelési csúszásokkal, amelyek hatással vannak a belív esztétikai megjelenésére.

Azt persze már félve jegyzem csak meg, hogy a tördelt változatot érdemes lenne még egyszer a szerkesztőddel is átnézetned. De ez már hab lenne a tortán, tudom.

Mikor van szükséged grafikusra? Ha a könyved nemcsak folyószöveget tartalmaz, hanem grafikai elemeket is. Tehát ha például illusztrálsz, folyamatábrákkal ismertetsz stb., kérj meg egy grafikust, hogy készítse el neked ezeket a kreatívokat.
Abban az esetben, ha kézzel készített rajzokról van szó, amelyek szkennelést kívánnak, jó, ha előre egyeztetsz a tördelőddel is, hogy milyen méretben, formátumban tedd azt meg.

Szükséged lesz grafikusra akkor is, ha a borítódon nem fotó lesz (ha mégis, akkor, ugye nem egy ingyenesen letölthető képben gondolkozol?!), hanem egyedi, egyéni grafika, amelyben nemcsak a könyved témája, de te magad is benne vagy. Soha ne felejtsd el, hogy a borító az első, amivel az olvasód találkozni fog! Ezen sem érdemes spórolni.

A tördelő készíti el neked a könyved végleges nyomdai pdf-jét. A word nem az, bármennyire is szépnek tűnik rajta a szöveg. A tördelő feladata, hogy elhelyezze a vágójeleket, hogy megalapozza a nyomdai kivitelezés minőségét. Ő az, aki az általad írt szövegnek megadja azt a végleges formáját, amelyet megérdemel: csinosít, kreativitásával kihozza a szövegedből a maximumot.

A nyomdának köszönheted, hogy végre kezedbe veheted – mondjuk úgy – az álmodat. Ha még nem volt ilyenben részed, javaslom, hogy a lehetőségeidhez mérten minden pillanatát élvezd ki a gyártási folyamatnak.

Amikor először megkapod a művedet, őrizd meg örökre azt az illatot, amelyet tényleg csak egy friss nyomtatású könyv nyújthat számodra. De most nézzük a szakmai részt!

A példányszám függvényében kétféle nyomdai eljárásról beszélhetünk:

• Ha kisebb példányszámban gondolkozol, digitális nyomdát válassz.
• Ha a nagyobb példányszám a cél, akkor ofszet nyomdai kivitelezésben gondolkozz.

Ha nincs sziklaszilárd elhatározás benned a vágyott példányszámot illetően, vedd bátran a fáradságot, és kérj be árajánlatot mindkét irányból. A számok tükrében sokkal könnyebben hozhatsz majd döntést, hogy melyik irányba mozdulj el.

Érdekelnek az egyes könyvkiadási lépések részletesebben is? Ígérem, hamarosan mindegyikkel foglalkozunk majd, hogy még közelebbről megismerkedhess a könyvkiadás szerintem semmihez sem fogható, csodálatos folyamatával.

Ne feledd, oka van annak, hogy könyvet írtál: volt/van benned egy üzenet, amelyről úgy hiszed, hasznos lehet más számára is. Ez egy igen felelősségteljes vállalkozás.

Kérlek, gondolkodj ennek megfelelően, és tegyél meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a végeredmény valóban magával ragadó legyen.